A bemerítést az Úr Jézus parancsa és a Biblia tanítása szerint gyakoroljuk, amikor olyan embereket merítünk vízbe (keresztelünk meg), akik Isten örömhírét, az evangéliumot megismerve hitre jutottak, saját döntésük alapján pedig el kívánják kötelezni magukat az Úr Jézus követésére és Isten családjához akarnak tartozni. A bemerítés azt szimbolizálja, hogy az ember, aki eddig bűneiben és bűneinek élt, eltemeti, halálba adja régi életét, és átadja élete irányítását Krisztusnak, hogy ő kezdjen vele egy új, Istennek tetsző és a bűn szolgaságától szabad életet (Róm 6:4-5). Nyilvános megvallása annak, hogy Jézus Krisztust választjuk életünk Urának és szeretjük őt annyira, hogy engedelmeskedünk neki ebben is.
Nem azért tesszük, hogy ő jobban szeressen, vagy mintha ezzel kiérdemelnénk, hogy a mennybe kerüljünk; nem, ez nem ment meg senkit a kárhozattól. Akkor miért tesszük? Mert Jézus ezt parancsolta az ő tanítványainak, hogy aki hisz a hirdetett evangéliumnak, azt meg kell keresztelni, majd tanítani kell.
Menjetek el a világ minden részére, és hirdessétek az örömüzenetet mindenkinek! Aki hisz és bemerítkezik, az üdvözülni fog. De aki nem hisz, az kárhoztató ítélet alá kerül. (Márk 16:15-16.)
Ezért menjetek el a nemzetekhez, és tegyetek tanítványommá minden embert az egész világon! Merítsétek be őket az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevébe! Tanítsátok őket, hogy engedelmeskedjenek mindannak, amit én parancsoltam nektek! (Máté 28:19-20.)
Az Úr Jézus tanítványainak nem azt mondta, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, így növelve az egyház létszámát, hanem hirdessék az örömhírt, Isten evangéliumát. Megértjük, hogy miért gyakorolják a népegyházak a gyermekek megkeresztelését, de elfogadni és egyetérteni nem tudunk a gyakorlattal. Nem látunk arra lehetőséget a Bibliából, hogy hit nélküli embereket (függetlenül az életkortól), keresztségre kényszerítsünk.
A bemerítkezés nem egy választható lehetőség a keresztyén ember számára, hanem Jézus Krisztus parancsa azok számára, akik megismerve az evangéliumot, életük Urává fogadták őt. Ha pedig már az elején kudarcot vallunk az engedelmes követésben, mi lesz majd a naponkénti önmegtagadással? Ha hiszed, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, aki téged is megváltott, bátorítunk arra, hogy merd rábízni magad Uradra és engedelmeskedj neki. Szeresd őt annyira, hogy komolyan veszed parancsát. Nem kell okoskodni, magyarázkodni, kifogásokat keresni, hanem egyszerűen megtenni és csak azért mert Ő mondja neked! Senki nem hihet helyetted és senki nem engedelmeskedhet helyetted. Ezért ha tényleg hiszel benne, engedelmeskedsz neki, ebben is!
Igehelyek, amik segítenek feltárni a bemerítés üzenetét: Kol 2:12, Róm 6:3-5, Gal 3:27, ApCsel 2:41, ApCsel 22:16, Márk 1:4, Márk 16:16
Írta: Nagy-Kasza Dániel, A Zápszonyi Imádság Háza Baptista Gyülekezet pásztora